A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyukics gábor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyukics gábor. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. november 26., szombat

Charles Bukowski: Ez a mocskos, harcias játék

Látom, amint e. e. cummings rumot iszik tonikkal egy fehér ház verandáján ülve
Látom, amint Ezra létezését bizonyító látogatókat fogad St. Lizben
Látom, amint Hart Crane elutasítja irodalomimádó hölgyek ajánlatait egy
tengerjárón, miközben a hajósinasra vágyik
Látom, amint Hemingway vadászpuskájának tisztítása közben apjára gondol
Látom, amint Dosztojevszkij mindenét elveszíti ruletten az Isten ellen
Látom, amint Carson McCullers whiskybe mártja gyönyörű lelkét
Látom, amint az a nyafogó Li Po kineveti a romlandó szót követô szót
Látom, amint Sherwood Anderson lenyeli azt a fogpiszkálót, mely végzett vele
Látom, amint William Saroyan ihletet vesztve ül malibui tengerparti házában
hiába várva a visszatérő szerencsét
Látom, amint Timothy Leary buliról bulira, asztalról asztalra járva reméli, hogy
felismerik
Látom, amint Chalterton patkánymérget vásárol
Látom, amint Pascal forróvizes kádba ül pengével felszerelkezve
Látom, amint Ginsberg az Üvöltésrôl áttér a tehénbőgésre a brooklyni egyetem
professzori pulpitusán
Látom, amint Henry Miller, miután rég abbahagyta az írást, egyetemi lapoknál ad
fel titkárnőt keresô hirdetéseket
Látom, amint Richard Brautigen öregszik, senki nem veszi könyveit, szerelmi
élete elrohadt, látom, amint elsorvasztja magát hegyháti faházában
Látom az alkotás szükségességét, szeretetét és veszélyét
Látom, amint az alkotás megszűnik, miközben a test tovább él, bár gyakran
kedve ellenére
Az élet halála mielőtt meghal az élet
Tolsztoj magányosan üldögél az útszélen
Minden nap, minden éjjel
örökkön örökké
Véres, vizeletes borba fagyott virágok

[fordította Gyukics Gábor]

2010. augusztus 26., csütörtök

Gregory Corso: Második éjszaka New Yorkban 3 év után

Boldog voltam túláradóan részeg
Az utca sötét
Intettem egy fiatal rendőrnek
Mosolygott
Odamentem hozzá és mint aranyzuhatag
Elbeszéltem neki börtönifjúságom
Milyen nemesek és nagyszerűek voltak a rabok
Hogyan érkeztem meg nemrég Európából
Mely félig sem volt olyan tanulságos mint a börtön
Figyelmesen hallgatott nem hazudtam
Minden igaz volt és vicces
Nevetett
Nevetett
És én boldogságomban így szóltam:
"Feloldozásként csókolj meg!"
"Nem nem nem nem!" mondta
és elsietett.

[fordította Gyukics Gábor]