Tandori Dezső: Koporsókészítés; forgács kutyán

(Metamorfózis)

Borért a szomszédba jártunk (az asztalosműhely

házából), ilyenkor elhaladtunk az asztalosműhely

ajtaja előtt, kutya hevert az asztalosműhely

küszöbén, és lassan betemette az asztalosműhely

némely forgácsa. Ez volt az asztalosműhely,

amely fölött szobát béreltünk. Az asztalosműhely

zaja felhallatszott, nem is örültünk az asztalosműhely

közelségének végül. Zsúfolt volt az asztalosműhely,

és utolsó nyáron itt, az asztalosműhely

tulajdonosainál rendeltek egy koporsót. Az asztalosműhely

zajait nem tudtuk megkülönböztetni; az asztalosműhely

legkülönbözőbb feladatai ugyanolyan, „asztalosműhely

zajt” jelentettek számunkra. A koporsó, az asztalosműhely

búcsúterméke (tőlünk búcsúzott így ez az asztalosműhely)

egy jó ismerősünké volt a faluban. Több asztalosműhely

is volt a faluban, de nekünk csak az asztalosműhely

gazdái voltak ismerőseink, meg a cipész, akinek az asztalosműhely

villanyfűrészével vágták a deszkákat. Az asztalosműhely

küszöbén ott hevert a kutya, beborította, fülig, az asztalosműhely

forgácsa, borért mentünk, a szomszédba, az asztalosműhely

előtt egy alkalommal így utoljára haladtunk el. Láttuk –