I.
Holdfejsze
Hatolj velőmbe
Hogy cédrusom
Eltorlaszolja holnap
Útját a tüzes paripáknak
Vérem elaggott oroszlánjai
Hiába sírnak gazellák után
Fejemben féregrágta csontok
Korhadnak
Foszforeszkálva
Függ melkasomban
Az idegen szív
II.
Megőszült mész eméssz el
Marj szét fiatal só
Boldogság a halál
És mégis táplál
A jódtól csillogó
Holttenger hala
Fekélyeimben
A halál tavaszának
Rózsáit ápolom
Hetven leégett csűr!
Hét elpusztult fiú!
Nyomorúság netovábbja!
Mint az utolsó olajfa
Az ázsiai pusztában
Csontvázam úgy mered
Mivégre élek mégis?
Hogy bizonyítsalak tenmagad előtt
Bizonytalan Isten
III.
Úgy mondod az utolsó olajfa?
De hisz aranysárga olaj
Csorog ágaimon
Mik áldani tanultak
Szemem üvegházában
A forróégövi nap érik
Gyökérlábam márványba mélyed
Halljad Izrael
Vagyok a tíz kenyér fája
Vagyok a lángbetűkkel írott
Tüzes könyv
Vagyok a háromágú gyertyatartó
Hol a szivárványos tekintetű
Madarak lakoznak
[fordította Kálnoky László]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése