Kassák Lajos: [3]

A reggeli vörös pódiumokon ideoda táncolnak a városok napok szakadatlan tavaszőrületet puttonyoznak a tornyokra a horizonton levágott fejű fák zarándokolnak üres darázsfészkekkel a hónuk alatt
ó városok születéstek óráján elnyűtt cipősarkak és cintányérok keringtek a levegőben
mint paradicsom madarak most táncoltok a Zerkovitzok és Strauszok limonádéba áztatott kottáira
elámult falvakból fölszippantjátok a jó asszonyhúst megveszett Expresszek és csempészhajók kötnek ki ruhátok slepjében
és ti táncoltok a verítékező pincék fölött
ha fölhasadnának lampionszemeitek ó ó heréltek és akasztottak hajóznak a csatornákon lefelé
tökfejű családapák ülnek a gyomrotokban szívükbe felejtett késekkel
de alig meri valaki a táblákat a polgárok eszébe meríteni pedig nincs más mód föl kell hasítani a lepedőket csuklóiból mindenki szedje ki a fegyvereket
az istállók várandósak mint mikor urunk Jézus a földre szállt a szegénység házaiból valaki ki fogja vezetni a sáskajárást
vérző nyelvek és kiszúrt szemek kóvályognak a wertheim szekrényeitek körül Moszkvában két jobblábbal keltek föl a parasztok Berlinben Liebknechtet ellenek az órák Magyarországon már újra kifúrják a talajt a fanatikusok és ti táncoltok és nektek érdemkeresztek harangoznak a melleteken
holnap talán már senkit se fog érdekelni hogy a kisvárosi szatócs kutyákat tölt be a májashurkákba
néhányan átlépték a morális kásahegyeket
tudósok szentjánosbogarakat gumiarabikumoznak a szakállukba
s a süket pusztákban valaki fölhúzta a gramofonokat.