Letakarítva az asztal,
aminél ettem,
frissen vetve az ágy,
amiben aludtam.
Amint a naptárlapot letéptem,
egy vasárnap pirosát
- a haragos mozdulat
el is enyészett már,
akár én.
Mert boromat és kenyeremet
megfizettem.
Csupán a kutya az ajtó előtt,
zöld hályoggal szemén,
emlékszik még a kezemre,
mikor a háziúr lehordja:
"Kuss!"
csörömpöl, csörömpöl a lánccal.
[fordította Petri György]
Bob Dylan
10 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése