Tomas Tranströmer: Berceuse

Múmia vagyok, ki az erdők kék koporsójában, motor, gumi
   és aszfalt örökös zúgásában pihen.

Ami nap közben történt, az alámerül, a leckék nehezebbek,
   mint az élet.

A talicska futott egy szem kerekén, jómagam meg
   pörgő elmémmel igyekeztem előre, míg a gondolat
valahol
   megakadt s a talicska szárnyra kapott.

Mikor az űr egyszer elsötétül, megjelenik egy repülőgép.
   Utasai látják a városokat, melyek úgy ragyognak,
   akár a gótok aranya.

[fordította Jávorszky Béla)