Hárman fekszünk az ágyban: se mécsvilág, se tűzhely
e nyomorult szálláson. Kint csikorog a fagy.
A padlón sárga macskák nyávognak, bagzanak,
és villámokat szórnak felénk görgő szemükkel.
Háromlábú fejőszék tartja ágyunk fejrészét,
de nyomorunkhoz jókedv járul s nem unalom:
hintázunk és vigyorgunk, mint a makimajom,
bár csigákká fogyasztott le a kétéves éhség.
Fövegeink bélését hordjuk hálósipkának.
Takaró helyett három kabátunk s három szűrünk
domborodik hasunkon, hol a bolhák cicáznak.
Mérges, vén házigazdánk rigolyáit kell tűrnünk;
pénz nincs. E zord idényben öröm kevés akad,
de az mind itt van kéznél, a takaró alatt.
[fordította Faludy György]
Bob Dylan
10 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése