Georg Trakl: Die Sonne / A Nap

Täglich kommt die gelbe Sonne über den Hügel.
Schön ist der Wald, das dunkle Tier,
Der Mensch; Jäger oder Hirt.

Rötlich steigt im grünen Weiher der Fisch.
Unter dem runden Himmel
Fährt der Fischer leise im blauen Kahn.

Langsam reift die Traube, das Korn.
Wenn sich stille der Tag neigt,
Ist ein Gutes und Böses bereitet.

Wenn es Nacht wird,
Hebt der Wanderer leise die schweren Lider;
Sonne aus finsterer Schlucht bricht.

---

A sárga Nap mindennap feljön a domb fölé.
Szép az erdő, a zordon állat,
Az ember: a vadász is, a pásztor is.

Zöld tavában vörösen bukkan fel a hal.
A kerek ég alatt
Halkan siklik a halász kék csónakán.

Lassan érik a fürt, a mag:
Mire csöndes nyugovóra tér a nappal,
Jó és gonosz elvégeztetett.

Éjszaka fölveti halkan
Súlyos pilláit a vándor.
Sötét szakadékból tör fel a Nap.

[fordította Dsida Jenő]