Sarokba szorított kakasok riadalma a reggel
kétségbeesett cselek
váratlan kitörés
rohanok
torkomban a felböfögött savanyú tej
mögöttem suhogó vessző
előttem az ócska kerítés
Iskolatáskámat csúzli-alakú résen
mint döglött macskát dobom át
négykézláb mászok az orgonabokrok alatt
húzom az ezüst csíkot
hajammal rabolok pókháló-koronát
S hogy idekint végre meghal
a Tanulj az Igyekezz a Muszáj
faldarabbal a járdakövére
rajzolok nagyfaszú ördögöt
számban összegyűlik a savanyú nyál
köpök az ördög hasára
rezgő tejfehér köldököt
Bob Dylan
10 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése