2011. január 4., kedd

Robert Frost: Havas este az erdőben

Kié az erdő? Valakit
tudok: a faluban lakik
s nem lát, míg nézem: erdeje
mint lesz hóval telis-tele.

Lovam bolondnak hisz, tudom,
hogy itt állunk a mélyúton,
a semmiben, ő, én s a szán
az év legmélyebb alkonyán.

Csengőjét rázza: nem vagyok
-e bajban, hogy így hallgatok,
s csak a szelíd szél kergeti
a hó kerengő pelyheit.

Az erdő mély és szörnyű szép,
de menjünk, otthon vár a nép,
és házam messze-messze még,
és házam messze-messze még.

[fordította Faludy György]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése