Tandori Dezső: 1974 - X.

Láttam az utolsó pépet a szádban –
láttam, hogy szinte azonnal megáll,
ha nem lökdösi lejjebb a kanál
– nem, nem a biztatás. Itt, a konyhában

törtem meg azt a gyümölcsöt, villával,
s bevittem neked (?), reggel. Délre már –
aznap estére – másnap hajnalán –
délelőttjén – szombaton! – akkor láttam

utoljára – kit is? aki még szombat
délelőtt (?), délután (?) –: így kavarognak
a jelzések, a jelölések, melyek

még vasárnap délig időt jeleztek,
jelöltek neked (?). Bárhogy is, a pép
lement. Üres torok, nincs maradék.